A Humuszmenedzsment program egy olyan biológiai alapú növénytermesztési technológia, melynek célja
a termőtalaj azon képességének visszaállítása,
hogy humuszt legyen képes előállítani a nagyüzemi viszonyok közepette is.
Termékeink
Komposzt alapú termékeinket a világ legkiválóbb komposztálási módszerével, az irányított aerob humuszkomposztálás technológia alkalmazásával készítjük.
EIP-AGRI
Mi az az EIP-AGRI? Az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) célja, hogy az agrárgazdaság és erdőgazdálkodási ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és kedvezőbben alkalmazkodjanak olyan aktuális kihívásokhoz, mint az élesebb verseny, a változékony piaci árak, a klímaváltozás és a szigorúbb környezetvédelmi szabályok.
Projekt neve: Talaj termőképességének helyreállítása, megújítása az ökoszisztéma szolgáltatások segítségével
Projekt azonosítószáma: 1924226727
A kedvezményezett neve: Szőllősi Gábor, egyéni vállalkozó
A pályázati felhívás neve: Innovációs operatív csoportok kétrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás
A pályázati felhívás kódszáma: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17
A szerződött támogatás összege: 163 977 815
A támogatás mértéke: 70%
A projekt befejezési dátuma: 2023. október
Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Unió támogatását!
A projekt összefoglalása
A konvencionális mezőgazdasági módszerek miatt a talaj önfenntartó, önmegújító képessége felborult. Ennek talajtermékenységi, élelmiszer minőségi és környezetvédelmi hatásai egyaránt keletkeznek. A konvencionális gazdálkodás egyoldalúan talajművelésre és szintetikus input anyagokra fókuszál és nem vagy alig fordít figyelmet a talaj biológiai tulajdonságainak javítására, növelésére. Az intenzív és egyoldalú beavatkozások felborították a talajok tápanyagkörforgását, a mikro,- és makrofauna diverzitását és mennyiségét jelentősen csökkentették, a talajok porozitása, aggregátumképző képessége jelentősen csökkent vagy megszűnt, megnőtt a kórokozók mikróbák és rovarok jelenléte és kártétele, velük szemben a talajon szupresszív működése a minimumra csökkent. A talajok vízháztartása felborult: vagy nincs megtartás, vagy belvizesednek a területek. A gyomnövenyek nagy számban és változatosságban uralják a mezőgazdasági talajokat.
A projekt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezeket a problémákat biológiai alapú módszerekkel oldja meg, egy olyan holisztikus szemléletű gazdálkodási technológiával, amely alapvetően az ökoszisztéma szolgáltatásokra épít és bármely gazdaság számára könnyen bevezethető. A módszer neve Talaj Humusz Menedzsment (THM), amely kizárólag ökológiai gazdálkodásban használható input anyagokat és a talaj regeneratív talajművelési módszereket használ. A módszer eredményeként nő a talaj humusztartalma, amely a talajjavítás, talajmegújítás végső mérőszáma.
A projekt fejlesztéseinek sarokkövei: a természetes eredet; jelentős energiahatékonyság; jelentős vízmegtartó képesség javulás; munkaerő hatékonyság növekedés; kiugró termőfelület hatékonyság fejlődés; talaj termőképesség fejlődés; fosszilis eredetű anyagok használatának jelentős fajlagos csökkenése; fajlagos és abszolút költségcsökkenés; rohamosan csökkenő ökológiai lábnyom csökkenés.
A projektfejlesztés kétirányú volt:
-
egyrészről fejlesztettük azokat az input anyaggyártási technológiákat, amely input anyagokat használtunk a THM technológiában,
-
másrészről gazdálkodási technológiát fejlesztettünk termesztési kísérletekkel.
Az input anyaggyártási technológiák a komposztálás és a bioszén gyártás. A THM módszer elemei a minimum művelés, takarónövények használata, méhlegelő sávok használata, humuszkomposzt-bioszén-dudarit kőzetliszt használata, komposzttea használata, szintetikus műtrágyák, növényvédőszerek teljes kizárása, mechanikus gyomkezelés.
A kísérleti területek 5 város, 5 gazdaságában valósultak meg ökológiai és konvencionális gazdaságokban vegyesen fűszerpaprika növénytermesztés. A kísérleti parcellák 1000 nm teszt és 1000 nm kontroll területen történtek. A területek méhlegelő sávval lettek elválasztva.
Kétféle fajtát vetettünk: Szegedi 80 és Kármin fajtákkal biztosítottuk a fajtahatás kiszűrését. A projekt során 2020-22 közötti 3 évben fűszerpaprika-fűszerpaprika magról helyrevetést használtunk. A növényforgóba téli nem kifagyó takarónövény keveréket vetettünk.
A talajmunka minden gazdaságban máshogy történt annak megfelelően, hogy melyik gazdaság milyen eszközberuházásokat hajtott végre. Közös elvárás volt, hogy mintill módszerekkel dolgozzanak a gazdák a lehető legkisebb menetszámban.
A teszt talajra minden év tavaszán, vetés előtt 1500 kg bioszén-humuszkomposzt-dudarit szén keveréket juttatunk ki sekélyen bedolgozva a talajba. A fenntartási időszakban havonta egyszer (áprilistól-októberig) komposztteás permetezés történt 100 l/ hektár mennyiségben. A kontroll talajokon a gazdák eddig használt, megszokott input anyagai kerültek.
A teszt talajok gyomkezelése kézi kapálással, sorközműveléssel vagy gyomfésűvel történt. A kontroll területen jellemzően vegyszeres vagy sorközművelés módszerét használták.
A vizsgálatokkal összetett képet akartunk nyújtani a folyamatokról. Talaj-, növényegészségügyi-, termés mennyiségi és minőségi vizsgálatokat is végeztünk teszt és kontroll oldalon egyaránt.
Az eredmények igazolták az elvárásokat: a THM technológiával kezelt talajokban nőtt a tápanyagtartalom, javult a porozitás, nőtt a nedvességtartalom. A növényvédelmi vizsgálatok igazolták, hogy a kezelt terület növényein ugyan nagyobb számban jelentek meg jellemzően vírusos kórokozók, azonban ezek lokalizálódtak, nem terjedtek szét a növények és az állományon. A termésmennyiség magasabb lett a teszt területeken, azonban a minőség egyik mérőfokaként használt színanyag tartalom alacsonyabb lett a teszt területeken.
Sikeresen megvalósult a komposztálástechnológia és bioszén gyártás bevezetése egy kisméretű magyar gazdaságba, amely NÉBIH engedéllyel ellátott magas minőségű komposzt és bioszén termékeket volt képes előállítani Humusline márkanév alatt.
A paprikatermesztésben elért eredmények
A termesztési kísérletben a következő szempontokat vizsgáltuk:
• Növényegészségügyi állapot, növényvédelmi beavatkozás szükségessége
• Terméshozam
• Termésminőség: összes színanyag mérés
A kezelt területeken minden szempontból jobb eredményt értünk el, mint a kontroll táblákon.
A növényegészségügyi állapot egyszer sem indokolta, hogy a kezelt területeken eltérjünk a kísérleti technológiától és rendkívüli kémiai vagy egyéb biológiai beavatkozásra legyen szükség, mint a havi egyszeri komposztteás kezelés.
A terméshozamban a teszt területeken átlagosan 30%-kal volt magasabb, mint a kontroll területeken.
Az összes színanyagban a teszt technológia hullámzó eredményekkel egyes helyszíneken alúlmúlta, máshol meghaladta a kontroll táblák eredményeit.
A projekt disszeminációs célkitűzései maradéktalanul megvalósultak: a folyamatokat és eredményeket szakmai lapokban publikáltuk, 2 alkalommal bemutató üzemi napot tartottunk, kiállításokon,- és vásárokon jelentünk meg, illetve weboldalunkon több nyelven is kommunikálunk.
A komposztálással példát nyújtunk a biomassza alapú körforgásos gazdálkodás sikeres megvalósítására.
A kutatás szakmai tartalmán túl, kijelentjük, hogy teljesítettük a projektben vállalt kommunikációs szakmai követelményeket minden tekintetben. Többszöri konferenciát szerveztünk szántóföldi bemutatókkal, megvalósult a weboldal fejlesztés, valamint több kiállításon és vásáron is részt vett a projekt.
Megvalósult az eredmények hazai és nemzetközi szabadalmi folyamatának elindítása. Szőllősi Gábor az „Irányított aerob humuszkomposztálás módszertanával történő komposztálás” címmel nyújtotta be az SZTNH részére a magyarországi szabadalmi kérelmet, a European Patent Office részére pedig a nemzetközi szabadalmi bejelentést.